A kókuszkocka története
A kókuszkocka eredete a 19. század végére, helyileg pedig Angliába tehető. Igaz, akkoriban még Lamington-süteményként nevezték, a névadó pedig Lord Lamington volt. A derék lord ugyanis igen spórolós természetű volt, és nem engedte a szakácsainak kidobni a szerencsétlen (vagy -így visszatekintve- szerencsés) véletlen folytán a csokiöntetbe ejtett piskótát. Nem maradt más választás, ki kellett találni valamit – így jobb híján (egy aznapi süteményből megmaradt) kókuszreszelékbe forgatták.
Alternatív megoldásként fennmaradt még az magyarázat is, amikor Lamington felesége – a váratlanul érkező vendégsereg számára – dobott összes valamit a konyhában sebtiben fellelhető alapanyagokból.
Így vagy úgy, az eredmény magáért beszél…
Hozzávalók a tésztához
200 g tk. liszt
100 g búzaliszt
1 csomag sütőpor
2 M-es tojás (nem kell hideg legyen!)
50 g vaj (szobahőn, puhán)
30 g édesítő (DW 1:4)
220 ml tej
kevés vaj és liszt (a tepsi előkészítéséhez)
Hozzávalók a mázhoz
200 g vaj
20 g édesítő (DW 1:4)
3 púpozott evőkanál keserű kakaópor
60 ml tej
rum vagy rumaroma (ízlés szerint)
250 g kókuszreszelék
A kókuszkocka elkészítése
Tegyük meg a szükséges előkészületeket: melegítsük elő a sütőt 180 fokra, majd vajazzuk- és lisztezzük ki a tepsit. Keverjük habosra a vajat az édesítővel és a tojásokkal.
Ehhez adhatjuk a liszt-sütőpor elegyet és a tejet. Az így kapott masszát egyengessük el a tepsiben, és süssük kb. 25 percen keresztül. (a szokott módon, tűpróbával ellenőrizzük.) Hagyjuk pár percig hűlni a tésztát, aztán fordítsuk ki a tepsiből egy tálcára. Ezután már szeletelhetjük.
Olvasszunk vajat a csokimázhoz, adjuk hozzá az édesítőt, és kevergessük, amíg elolvad.
Beleszitálhatjuk a kakaóport, mielőtt hozzáadjuk a tejet és a rumot (vagy aromát), és simára keverjük.
Forgassuk meg a piskótakockákat az így kapott mázban, majd ezt követően a kókuszreszelékben.
Tippek:
A kókuszkocka másnap igazán finom, mikor az ízek összeérnek.
A hűtési időket nem érdemes lecsalni.
Tehetünk kókuszreszeléket a piskótába is, de csak óvatosan, nehogy száraz legyen tőle!
Áfonyamámora Edinának köszönjük szépen az inspirációt!
